Erol nem viselte vastagkeretes szemüvegét, de még így is ő mutatja a tapasztalt nagy öreg képét, az örök gyerek, feltolt sapkás Boys Noize mellett.  Az ultra hosszú szettjüket elég kemény erőpróba volt végighallgatni fizikailag, de érdemes volt, hiszen a két kiadófőnök bizonyította, miért is számítanak DJ-ként is ízlésformálónak.

Bergi és svindler éppen egy Vitalic-os töltetére érkeztem az Arénába. Ahogy hallgattam őket elgondolkoztam, hogy vajon mennyire jól melegítenek, vajon indokolt-e az ugrálásuk és a felpörgött közönség hypolás? Hasonló stílusban, korrekt szettet játszottak, de valahogy mégsem érték el ugyanazt a hatást. És nem azért mert a Boys Noize és Erol Alkan páros hevesebben hergelte volna a népet karlendítéseivel, éppen hogy a játékuk volt erőteljesebb, és gyönyörű ívbe rendezett. Valahogy azt érezhettük, hogy nem a nevük vitte csúcsra a fellépésüket, hanem a tudás mögötte, amilyen érzékkel válogatnak, nemcsak a kiadóik közeli számok közül. Mindenesetre a Monkey 6-nek köszönjük szépen, hogy Boys Noze-t egy felejthetetlen menetre már elhozták nekünk az A38 gyomrába. Aki akkor ott volt, vagy belekóstolt a sorra megjelenő hivatalos mix lemezekbe, tudhatja, hogy Erol Alkan, aki fej-fej mellett halad Alex Ridha mellett a „ki a menőbb elektronikus producer-dj-kiadós” versenyben, nem is tudna eleget rontani kollégája szintjén. Ők ketten elég rendesen egymásra találtak, közös zenéik, a 2009-es Death Suite/ Waves és a 2010-es Lemonade/ Avalanche magukért beszélnek. Reméljük számíthatunk egy nagylemezre is.

Egyszerű kis pakkal érkeztek, nehogy rá kelljen fizetni a csomagokra a repülőn. Sőt a vetítés is minimál volt, leginkább Boys Noize Power lemezének és Erol Alkan világának legevidensebb motívumai villogtak.  Nehéz volt szétválasztani, hogy éppen kinek a világa kap erősebb hangsúlyt, mert úgy pörgették együtt a lemezeket, hogy egy összeszokott páros képét mutatták, messze az ideiglenes kollaborációk esetlenségétől. Volt, hogy az Avalanche-ben bemutatott hűvösebb technoid irányba mozdultak, valahogy el parti arénásítva magukat, de például a végére visszajött Boys Noize koszos, agyonvert hangzása, visszahúzva a csarnoki hangulatot a füstös klubokba, ami hatalmas piros pont. A legnagyobb siker persze például a Lemonade alatt volt érezhető a levegőben, de hát teljesíteni is kellett az elvárásokat, ha jót akarnak maguknak a sok ezer ember előtt.